Malajzia az egyik legkellemesebb, nem túl zsúfolt ország Délkelet-Ázsiában.
Két elkülönült területből áll: a félszigeten fekvő területből, és a Borneó északi részén fekvő területből.
A félszigeti rész az ország területének 40%-a. Találunk itt hegyvonulatokat, termékeny síkságokat, míg a szigeten őserdökkel, folyórendszerekkel találkozhatunk.
Jelenleg még az ország területének 60%-át őserdő borítja, de sajnálatos módon a kormány által tervezett hatalmas vízierőmű megépítése ezt meg fogja változtatni. Egész évben meleg és párás a levegő. A hőmérséklet általában 20 és 30°C között van, a páratartalom pedig 90%-os. A monszun hatása igazán csak a félsziget keleti részén érezhető, itt van igazi esős évszak, de ekkor az eső csupán rövid időre töri meg a napsütést, a futó záporok a jellemzőek.
Malajzia új nemzetközi repülőteret nyitott 1998-ban Sepangban, Kuala Lumpurtól 50km-re, Európa nagyobb reptereiről közvetlenül juthatunk ide. Malajzia és Indonézia között hajók közlekednek. Malájzia és Thaiföld között érdemes még megemlíteni négy nagyobb országutat, valamint egy vasútvonalat is.
Autójelzés: MAL
Elektromosság: 220 V, 240 V, 50 Hz
Államforma: alkotmányos monarchia
Hivatalos nyelv: bahasza maláj, angol
Beszélt idegen nyelvek: kínai, tamil, iban
Nagyobb városok: Ipoh, Johor Baharu, Melaka, Petaling Jaja, Tawai, Kalang, Kuala Terengganu, Sandakan, Kota Baharu, Georgetown, Kota Kinabalu, Kuantan, Seremban, Taiping, Kuching
Legmagasabb pont: Gunung Kinabalu 4 100 m
Legalacsonyabb pont: Indiai-óceán 0 m
Vallások: muszlim (53%), buddhista, kínai népi vallások
Hivatalos pénz: 1 malaysiai ringgit = 100 sen
Legfontosabb iparágak: koprakészítés, pálmaolaj-készítés, gum-, textil- és élelmiszeripar, ónkohászat, gépgyártás, vegyipar, koolaj-finomítás, cementgyártás, fafeldolgozás
Legfontosabb kereskedelmi partnerek: USA, Szingapúr, Japán, Hong Kong, Nagy-Britannia, Thaiföld, Németország, Taiwan, Dél-Korea
Vasúthálózat hossza: 1 801 km
Úthálózat hossza: 94 500 km
Repülőterek száma: 115
Fontosabb kikötők: Bintulu, Kota Kinabalu, Kuantan, Kuching, Kudat, Labuan, Lahad Datu, Lumut, Miri, Pasir Gudang, Penang, Port Dickson, Port Kelang, Sandakan, Sibu, Tanjung Berhala, Tanjung Kidurong, Tawau
Szokások, emberek:
A malájok képezik Malajzia legnagyobb etnikai csoportját. Ún. „bumiputera” csoportot képeznek, amely a „föld hercegei, fiai”-t jelent lefordítva. A legtöbb maláj ember muszlim vallású. A hagyományos maláj kultúra a Kampung Bahru nevű lakónegyedben öszpontosul.
A kínaiak adják a lakosság 35%-át. A 19. század során települtek le az országban, előtte évszázadokon keresztül folytattak kereskedelmet Malajziával. A legtöbb kínai Tao buddhista.
Az indiaiak kultúrája, templomaik, konyhájuk az egész országban megtalálható, a lakosság 10%-át képezik.
Az őslakosok ma már csak 5%-ban vannak jelen, főként Sarawak és Sabah területein. „Orang Asli”-nak, vagyik „Eredeti Nép”-nek nevezik őket.
Ételek-italok: Nem könnyű kifejezetten maláj ételt találni, habár választhatunk a kínai, az indiai, az indonéz és a nyugati konyha remekeiből is. A tipikus maláj konyha sok fűszert, chilit és szóját használ. Tilos a sertéshús fogyasztása, így az étlapokról is hiányzik. Tipikus fűszernövények: a fokhagyma, a gyömbér, a kurkuma, a citromfű, a koriander.
A malajziaiak szeretnek enni. Reggelire általában ún. „nazi lemak”-ot fogyasztanak, amely egy banánlevélbe csomagolt kókusztejben főtt rizs chiliszósszal, tojással és szárított hallal. Ebédre rizst esznek valamilyen hússal, valamint zöldséggel. A vacsora pedig az ebédhez hasonló.
A satay (húsos kebab fűszeres mogyorószószban) maláj találmány, és szinte mindenhol megtaláljuk. A gyümölcsök szerelmesei is kedvükre csemegézhetnek a déligyümölcs választékból.
A turisták imádják az ételeket, amelyekből a különböző ízlésű emberek számára bőséges választék áll rendelkezésre. Enni mindenhol lehet, az utak mentén, a bevásárló-centrumokban, a házunk kapuja előtt, és még hosszasan lehetne sorolni a helyeket. Az ország zsúfolásig van éttermekkel, amelyekben a lehető legkülönbözőbb féle ételeket lehet elfogyasztani. Azt is szokták mondani, hogy az utcai éttermekben való étkezés nemzeti időtöltés.
Van azonban más oka is annak, hogy az emberek az utcai kifőzdéket előnyben részesítik az otthoni főzőcskével szemben. Egyrészt az utcai ételeket szinte mindenki számára megengedhető áron (átlagosan 300Ft) kínálják. Másrészt ha magunk kezdünk el bevásárolni, majd főzni, nagyjából ugyanannyiba kerül majd az ételünk, mintha nem magunk főztük volna.
Az utcai ételek árát több tényező is alacsonyan tartja. Az egyik tényező a viszonylag alacsony rezsi-költség, a másik pedig az olcsó munkaerőnek számító bevándorlók tömege. Többnyire velük találkozunk a kifőzdékben, tehát ne a személyzet alapján ítéljük meg a malájokat. A személyzet többnyire indonéz, indiai vagy bevándorolt kínai. A személyzet sokszínűsége tovább keveri az amúgy is színekben gazdag ízpalettát. A maláj, kínai, indiai konyha, amely egymással össze-vissza keveredett már az idők folyamán, tovább bonyolódik az indonéz és egyéb ízekkel
Legfontosabb ünnepek: Nemzeti nap: augusztus 31. A legtöbb ünnep a Ramadánhoz kapcsolódik. A Ramadán végén három napos ünnep zajlik: Hari Raya Puasa. Ez a legfontosabb maláj ünnep. A Hari Raya Haji a sikeres mekkai zarándoklat ünnepe és két napig tart. Januárban vagy februárban a Kínai Újévet vidám, táncos parádéval üdvözlik. A legdrámaibb hindu fesztivál a január végén tartandó Thaipusam.
Növényvilág: Malajzia szerencsés ország. Az időjárásnak köszönhetően minden folyamatosan növekszik. Az állandó esőzések biztosítják a víz-utánpótlást, nincsenek teljesen száraz időszakok. A klímának köszönhetően változatos növényvilágot találhatunk az országban, amelynek egy jelentős része állítólag még nincs is felfedezve, legalábbis a tudomány számára. Ez annyira nem is meglepő, de ne gondoljuk, hogy a civilizálatlanság az oka. Semmi köze sincs ahhoz. Ha jobban meggondoljuk, nem kellemes a dzsungelben mászkálni moszkitók és mindenféle fenevadak társaságában. Továbbá az erdei utakat itt nehezebb kordában tartani, mint otthon, hiszen minden folyamatos növekedésben van, az utakat hamar ellepik a növények.
A növényvilág gazdagságát parkokban, erdőségekben, dzsungelekben figyelhetjük meg. Páratlan faji gazdagság jellemzi Malajziát, amely kb. 14.500 virág és fafajtának ad otthont (emellett 200 fajta emlősnek, 600 madárnak, 140 kígyónak, 80 gyíkfélének és ezres nagyságrendű rovarfajnak).
Az esőerdők komplex szerkezetűek és gazdagok az élet különböző formáit illetően. A vizi virágok és a mikroszkópikus növények sokasága lelhető fel a folyamokban, folyókban és vízzel borított területeken. A különleges környezet különleges életformákat produkál.
Az erdő olyan hasznos termékeket nyújt, mint a fa, a nádpálma, gyümölcsök, zöldségek, orvosságok, fűszerek és dísznövények. 15 különböző féle erdőtípus található Malajziában, mindegyik a maga saját jellegzetességeivel és sajátos állat- és növényvilágával.
Állatvilág: Számtalan állatfaj fordul elő Malajziában. Bár a városi élet inkább kutyákban, macskákban, bogarakban, szúnyogokban, és a minden lakásban jelenlévő gyíkokban gazdag, a parkokban még így is találhatunk egy csomó békát, a csatornák mentén nagyobb (fél- egyméteres) gyíkokat, egereket, patkányokat. Természetesen láthatunk különféle madarakat, amelyek között némelyik igazán tetszetős. A madarak között persze itt is sok a veréb és a galamb, de más fajok is vannak szép számmal. Éjszakánként szinte mindenütt megfigyelhetjük a denevérek sokaságát.
A városban előforduló állatfajok száma azonban eltörpül az erdőségekben, dzsungelekben, és a tengerekben élő fajok számossága mellett.Sajnálatosan az emberi tevékenység, mint mindenhol, Malajziában is érezteti a hatását. Szép számmal vannak veszélyeztetett fajok is. Az egyik legjobban ismert, veszélyeztetett faj a Bórneo szigetén élő orangutan (orang hutan, azaz erdei ember).
Malajziában mindig nyár van, ami még a városi életet is némi változatossággal tölti el. Nappal állandóan csicseregnek a madarak, míg esténként többnyire a békák és egyéb állatok hangja hallatszik. A parkokban, ahol kisebb tavak vannak, láthatunk halakat is. Ezeknél a tavaknál sokan horgásznak is.
Dzsungelek: Malajzia dzsungelei a világ legöregebbjeiként vannak számontartva. E dzsungelek fedik le az ország kétharmadát és fontos szerepet játszanak a klíma alakításában meg persze a gazdaságban is. A dzsungelek és az erdők számos állat- és növényfajnak adnak otthont, kiváló lehetőséget nyújtva a különböző fajta erdei túrákhoz.
Malajziában körülbelül 450 bennszülött madárfaj él, és emellé jönnek még a vándorló-költöző madarak, amelyek csak a más tájakon uralkodó tél idején tartózkodnak itt. A leghíresebb madarak között van a szarvcsőrű madár, amely Sarawak államban lelhető fel. Más fajok, mint a kócsag, a gém, jégmadár, vörös kánya vagy a fácán, szintén előfordulnak.
Más állatfajok is megtalálhatóak Malajziában, mint például medvék, krokodilok, elefántok, leopárdok, majmok, párducok, rinocéroszok és kígyók. Borneó mintegy 160 kígyófajnak ad otthont, köztük mérgező kobráknak és tengeri kígyóknak is. A hét ismert teknősfaj mindegyike, beleértve a nagy kérges teknőst is, megtalálható Malajzia tengerpartjain.
Tengeri és édesvízi élővilág: A tengeri élővilág hasonlóan gazdag, mint a szárazföldi. A tengeri élővilág is hasonló a szárazföldihez: legjobb, ha alámerülünk és élőben tekintjük meg a halakat és egyéb tengeri állatokat. Búvárkodni Malajziában sok helyen lehet, a leginkább ismert helyek Langkawi, Pulau Tioman, illetve a bórneoi tengerpartok és szigetek.
